Nagyapa

Anyai nagyapám, Fekete Gusztáv 1893. január 18-án született Nyírmeggyesen. A Debreceni Református Főgimnáziumban érettségizett 1912-ben, majd ugyanott teológus lett. Az alábbi három kép az egyetemi indexéből való:

Családja hétszilvafás nemes volt, még megvannak a 18. századból a nemesség-igazolási papírjaik, Nyírmeggyesen és a közeli Gebén (ma Nyírkáta) éltek. Apja, Fekete István, iparos volt, három fia közül Gusztáv volt a középső. Anyja (dédanyám), Kiss Eszter Gebéről származott, róla van egy időskori fényképem:

Esküvői kép nagyanyámmal, Bartha Borbálával:

Egy fiatalkori portréfénykép:

A névjegye, első munkahelyének megnevezésével:

Hárman:

Lelkészi palástban, Bibliával a kézben. (A bal kezén a kesztyű valószínűleg a psoriasist takarja.)

Bihari református lelkészek között (a balszélen) Derecskén az 1920-as években:

1933-ban már Szentpéterszegen a református templom előtt - haláláig a falu lelkésze volt. A képen látható négy éves kislány az anyám, Fekete Edit.

A péterszegi parókia kertjében 1940-ben:

Az utolsó, 1944-es fénykép nagyapámról (mellette a nagymamám). 1945 után azt mondta, hogy amíg az oroszok ki nem mennek, nem vágatja le a szakállát - túl optimista volt:

1949-ben egy vasárnapi prédikáció közben lett rosszul, infarktust kapott, s nem tudták megmenteni. Temetéséről készült az alábbi két komor hangulatú kép:

Sírköve a szentpéterszegi temetőben, ide temettük 1989-ben a feleségét és 1992-ben nagynénémet, Fekete Borbála festőművészt is (http://www.feketeborbala.hu/).

(Nézze/Nézd meg a többi feljegyzésemet is: szaboandras54.blogspot.com)